Ajtósztorik – ha a fehér, üvegbetétes tolóajtó beszélni tudna

Ha az Ajtósztorik színpadi mű lenne, akkor mai főszereplőnk, a fehér, üvegbetétes tolóajtó egy prológusban és 11 felvonásban állna ma a színpadra. Valószínűleg jó kis standup-ot kerekítene, mert be nem állna a szája.

Mert az előszóban vagy elhangban még elmondaná, hogy nálunk készült. Sok-sok odafigyeléssel és gondossággal.

Hogy éppen ez a minőségi kivitelezés teszi lehetővé, hogy többféle, akár egymástól homlokegyenest különböző stílusú térben is képes helyt állni.

Hogy ha mégis úgy érzed, hogy nem ő álmaid fa ajtaja, akkor csak egy szavadba kerül, és kicsit módosítva gyártjuk le Neked.

Azt pedig mindenképpen elmondaná, hogy ő egy különleges darab. Mert tolóajtó lévén el is tud bújni, de meg is tud jelenni – akár a mások számára legváratlanabb pillanatokban is. De mindenképpen csak akkor, ha Te szeretnéd. Ezt pedig egy lakberendező vénával megáldott álmodozónak mindenképpen ki kell használnia.

Ő meg most megmutatja, hogyan.

Ajtósztorik – a fehér, üvegbetétes tolóajtó bemutatkozik

Ez az a bizonyos fél felvonás. Megismerkedünk a mai este főszereplőjével, a fehér, üvegbetétes tolóajtóval. Íme:

Már első pillanatban látszik rajta, hogy az Isten is egy pompás, kicsit romantikus, de mindenképpen klasszikus polgári lakásba tervezte. Széles, mégis könnyen suhan a tokjában, átlátszó, mérete ellenére sem robosztus. Az üvegbetétek ívei pedig játékosak, a nyitott könyvre emlékeztetnek. Egy könyvtárszobába ideális lenne, nem?

Aztán ha egy kicsit jobban megnézzük a képet, a fa ajtó mellett falra simuló tapéta máris finomít egy kicsit az Ajtósztorik mai történetén.

Az ajtó íves üvegbetéteivel jól harmonizáló tapétaminta kicsit modernebb, op art-osabb környezetbe helyezi a tolóajtót. A finom pasztelles földszínek pedig kifejezetten nőies ízlésre vallanak.

Ez a tolóajtó diszkrét. Nincs rajta semmi hivalkodó, ha kell, el is tűnik a szemünk elől. Ha a szemünk előtt van is, akkor sem „ő lopja el a show-t” más térelemek elől. Hagyja őket érvényesülni. Ez a tolóajtó „simulós”. Belesimul a környezetébe.

De biztos ez? Vagy csak most látszik így?

Az Ajtósztorik bemutatja egy nem túl feltűnő, fehér, üvegbetétes tolóajtó különböző „arcait”.

Ajtósztorik – a fehér, üvegbetétes tolóajtó és az avantgard találkozása

Az avantgarde stílusról azt kell tudni, hogy kifejezetten modern művészeti irány. Fő célja a lázadás, a hagyományos művészeti formák felbontása, új kifejezési formák keresése volt. Sokféle irányzat nőtt ki belőle, pl. az expresszionizmus vagy a kubizmus, mára azonban már csak két irányzatának maradtak művészi színvonalú művelői: az absztraktnak és a konstruktivizmusnak.

A képen látható enteriőrben csak nyomokban találhatjuk meg az avantgarde-ot, de azt meglehetősen látványos darabokban:

A szobor, illetve az ülőke teszi igazából avantgarde stílusúvá a teret. Ha ezek nem lennének, akkor akár art deco is lehetne – pedig az az avantgarde ellenirányzata volt.

Ebben a térben íves vonalak hullámzása váltakozik a geometriai pontosságú vízszintes és függőleges egyenesekkel. Mindez szépen visszaköszön a fehér, üvegbetétes tolóajtón is. A fehér alapszínt szépen lágyítják a földszínek, ami meleg hangulatúvá teszi a helyiséget. A tolóajtó is képes lenne erre jól megfelelni, hiszen a fehér mellett a földszíneket is remekül visszatükrözhetné az üvegében.

Ajtósztorik – fehér, üvegbetétes tolóajtó vidéken

Arra, hogy ez a tolóajtó remekül megállná a helyét akár egy country stílusú otthonban is, az alábbi kép a bizonyíték:

A tolóajtóval helyet lehet spórolni az amúgy szinte „faltól-falig” berendezett térben, de a fény beengedésében is jó szolgálatot tenne.

Igaz, ebben a környezetben íves, hullámzó formákat nem lehet találni, de ekkor is lenne két lehetőség. Vagy a tolóajtó üvegbetéteinek formáján igazítanánk annyit, hogy kicsit szögletesebben jobban passzoljon az enteriőrhöz. Vagy kísérleteznénk vele, hogy csak az ajtón legyen egy ilyen jellegű, hangsúlyozott ellenpont a többi térelemmel szemben. (Ehhez lakberendezőnk kiváló tanácsokkal tud Neked szolgálni.)

Ajtósztorik – a fehér, üvegbetétes tolóajtó organikus stílusban

Ha már szóba került a vidéki stílus, akkor időzzünk még el egy kicsit ebben az enteriőr-típusban! Ez is country stílus, mégis egészen más:

Az organikus stílus jellemzője, hogy a látszó anyagok mind természetesek. Aláírom, nem a legtökéletesebb példát találtam, mert a laminált padló nem igazán illeszkedik ebbe a képbe, a látszó fafelületek és a kő azonban annyira markáns megjelenésűek, hogy a stílus hangulatát mégis tökéletesen visszaadja ez az enteriőr. Igazán szép, rusztikus megjelenésű lesz tőle a szobabelső.

Bár a képen a nyílászárók alapvetően barna színűek (egyrészt mert szépen illeszkedik a belső tér színvilágába, másrészt mert a ház külső megjelenéséhez az passzol igazán), ha csak a belsőt nézzük, simán elképzelhető ez a tér fehér nyílászárókkal is.

Már csak azért is, mert a tér szellős – és meg is akarták tartani ilyennek. Egy légies, tágas térben pedig a fehér alapértelmezett színnek számít. (Nem véletlen, hogy alapvetően erre a színre van hangolva ez a szobabelső is.)

Ajtósztorik – a fehér, üvegbetétes tolóajtó találkozása az eklektikával

Az eklektikus stílusról már írtam korábban. Legyen elég most róla annyi, hogy legfontosabb jellemzője az egyébként teljesen eltérő stílusú tárgyak, térelemek, díszítőelemek vegyítése oly módon, hogy az eredmény mégis összeillő, látványában harmonikus legyen.

A fehér, üvegbetétes tolóajtónk pedig egy ilyen eklektikus környezetben is simán elképzelhető lenne:

Fekete-fehérben csak még nagyobbat szólna! Képzeld el, hogy a kép bal oldalán látható teli ajtót felcserélnénk a mi fehér, üvegbetétes tolóajtónkra! Látványos lenne, az ablakokra rögtön „rímelne”, a fényt is beengedné, és az alapvetően modern berendezési tárgyakat jól ellensúlyozná. Ellenben a kristálycsillár és a falon lógó festmény, valamint az ablakokban álló, régies stílusú virágtartókkal szépen felelgetne.

Ajtósztorik – a fehér, üvegbetétes tolóajtó egy másféle eklektikában

Az eklektikában az a jó, hogy mivel nincsenek stílusbeli korlátok (csak ízlésbeliek, de az nagyon!), így roppant sokféle megjelenése lehet. Ezért a fenti fekete-fehér kontrasztra épülő eklektikus enteriőr mellé hoztam még egy másikat is. Ez inkább a régi és a modern keverékét állítja ellentétbe – ugyanakkor össze is gyúrja egy egységgé:

Amiért ezen a szobabelsőn rögtön megakadt a szemem, az az a tény volt, hogy a kép bal oldalán most is egy tolóajtó látszik. A lakás világos, ahol csak lehet, igyekeztek a fényt minél inkább beengedni. El tudod képzelni, hogy az üvegbetétes tolóajtónk mennyire passzolna ebbe a térbe?

A falakon a stukkó, a plafonon a csillár, az ablakok és az ajtók, valamint a parketta inkább a régiesebb, polgári stílusba illeszkednek. A székek a dohányzóasztallal és a hosszú szálú, bolyhos szőnyeggel inkább a hetvenes évekből csöppenhettek ide. Az ülőgarnitúra a széles ülőzsámollyal pedig inkább a nyolcvanas évekre vallanak. A hangfalak és a díszpárnák képviselik az igazán modernet. Mégis egységes az összkép.

Hát hogy a manóba ne passzolna ide egy polgári otthonokra szabott üvegbetétes tolóajtó?

Ajtósztorik – nem állunk le!

Ezt a meseszép fehér, üvegbetétes tolóajtót még másik hat helyén is elképzeltem a világnak. A jövő héten megmutatom a folytatást is!