A lépcsők azok közé a belsőépítészeti megoldások közé tartoznak, amikre nem (mindig) fektetünk elég hangsúlyt, pedig nagyban meghatározhatják a lakás hangulatát, jellegét, érzetét. A mi asztalosunk természetesen a fából készült változatot ajánlja Önöknek. Ne feledjük, hogy nem csak galériás vagy többszintes házban lehet szükségünk erre a bizonyos falépcsőre. Gondoljon csak arra, hogy valahogy fel kell jutni a padlásra is, ami szinte minden családi házban megtalálható. Milyen megoldásokból választhatunk? Mire figyeljünk, ha lépcsőt rendelünk az asztalostól? Járjuk körbe ezt a kérdést, olvassanak tovább!

1.    Asztalost vagy belsőépítészt hívjak, ha falépcsőt szeretnék?  

Már egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk a belsőépítészet és az asztalosipar határvonalával. Csak egy kattintás, és bővebben tájékozódhat erről a témáról.

Most csak egy kis szösszenet erről, a rend kedvéért:

Azt már ugye kicsi korunktól kezdve tudjuk, hogy az asztalos fával dolgozik. Elkészíti azt, amit mi vagy más szakemberek kitalálnak. A belsőépítész pedig  a lakás, a ház teljes képét látja. Át tudja alakítani gépészeti, statikai, energetikai szempontból is otthonunkat a főfalakon belül. Példával érzékeltetve: a belsőépítész megtervezi a tereket, a lépcső elhelyezkedését, akár a meredekségét stb., az asztalos pedig elkészíti a lépcsőt a tervek alapján.

Természetesen egy építkezés során a tervező feladata "kitalálni", megrajzolni a lépcsőt. De vannak olyan esetek, például egy lakás-átalakítás során, amikor jól jöhet az asztalos segítsége már az "álmodozás" szakaszában, pláne ha nem módosítunk semmiféle statikai elemet, szerkezetet, hanem csak szeretnénk felhasználni a fa alapanyagot a barátságosabb enteriőr kialakításában. 

2.    A lépcsők „természetrajza”

Ha meg akarnák fogalmazni, hogy mi is az a lépcső, akkor biztos a funkciója felől közelítenénk, valahogy így: szintkülönbségek leküzdésére szolgáló eszköz a házon kívül, vagy belül.

Nézzük meg a csoportosításukat!

Hely szerint:
•    Épületen belüli
•    Épülethez kötött külső
•    Épülettől független külső

Alaprajz szerint:
•    Egyenes járóvonalú
•    Szögben tört járóvonalú
•    Íves járóvonalú
•    Kombinált

Szerkezet szerint:
•    Lebegő
•    Gyámolított

Anyag szerint:
•    Kő, műkő
•    Vasbeton
•    Fa
•    Acél
•    Egyéb (üveg, műanyag)
•    Kombinált

Mi a belső lépcsőkkel, és azon belül is az asztalos szívéhez (és kezéhez) közel álló falépcsővel foglalkozunk csak.

A falépcsőnek két főcsoportja van:

Első a szerény igényeket kiszolgáló, alárendelt (pl. padlás-) lépcsők. Ezek jellemzői az egyszerű, többnyire pofapallós szerkesztés; a fokok kapcsolata a pallókhoz bevésett, bemetszett vagy rányergelt (a kétoldali tartó palló fogazott felső élére ráfektetett járólapos) kivitel; a pofapallók szétcsúszását csavarozott vonórudak akadályozzák meg; a pallók végpontjait közvetítő acélszerelvényekkel rögzítik a födémekhez.

A második az igényesebb tereket (pl. családi házak szintjeit) összekapcsoló, belső lépcsők, melyek alátámasztása nem egyszerű feladat, alkalmazását a tűzvédelmi követelmények behatárolják.

3.    Ahogy a megrendelő látja a lépcsőt

Milyen lépcsőt szeretnénk? Egy lépcsőt akkor érzünk kényelmesnek, ha a lépcsőn való haladáshoz nem kell megváltoztatnunk lépéseink hosszát, azaz nem kell elapróznunk a lépést, vagy a szokásosnál nagyobbat lépni. Az sem jó azonban, ha nagyon fel kell emelnünk a lábunkat, tehát magasak sem lehetnek a fokok. A biztonság érzéséhez pedig az szükséges, hogy a talpunknak legyen elegendő hely a lépcsőfokon, fontos a kapaszkodás biztosítása, valamint a megfelelő pihenők elhelyezése.


Amikor szeretnénk megrendelni egy lépcsőt az asztalostól, akkor biztos, hogy az u.n. alaprajzra fogunk koncentrálni. Méghozzá azért, mert a megrendelőt általában nem érdeklik a viszonyszámok, az előírások, csak az, hogy milyen lépcső mutatna jól a lakásban. Melyik lenne gazdaságos, illetve melyik megoldás harmonizál leginkább otthonunk stílusával.

Ezek alapján kicsit vesézzük ki az alaprajz szerinti lépcsőtípusokat:

•    A spirálvonalban tervezett lépcső előnye az, hogy mindenki megtalálhatja magának a kényelmes járóvonalat, ami illeszkedik a lépéshosszához, mivel a lépcsőkarra különböző helyeken illeszkedő járásvonalakon változó a viszonyszám. A lépcső hátránya az, hogy ha helyhiány miatt a lépcsőkar gyorsan fordul, ekkor a fejmagasság elég kicsi, így nyomasztó érzést okozhat a fejtér hiánya. Idetartoznak a csigalépcsők és a körlépcsők.

•    Az egyenes lépcsőkarok sokkal nagyobb helyigényűek, mint pl. a csigalépcsők. De itt is tudunk kicsit spórolni a térrel, például fordulók beiktatásával, vagy a pihenők helyett elforduló lépcsőfokokkal.  
forrás: hna-design

4.    Öntartó faszerkezetes lépcső

Az asztalosok többsége az öntartó faszerkezetes lépcsőt ajánlja, amelynek előnyei a következők:
•    méretileg pontos
•    geometriailag pontos
•    könnyű szerkezetű
•    a legkisebb keresztmetszettel elkészíthető, így a legkevesebb helyet foglalja (azonos geometria mellett)
•    szinte bármilyen formában kivitelezhető (bár a hajlított elemek ára nagyon magas)
•    nem igényel borítást
•    a korlát a szerkezet része
•    a helyszíni szerelés 1-2 nap
•    könnyen kombinálható üveggel, rozsdamentes acéllal, vagy kovácsoltvassal is, így a rusztikus vagy akár a legmodernebb formák is kivitelezhetőek

Természetesen szólnunk a hátrányairól is:
•    csak beltérben, adott hőmérsékleti és páratartalmi viszonyok között alkalmazható
•    az építkezés során nem használható (szükséges egy ideiglenes lépcső elkészítése)
•    a gyártás időigényes, 6-8 hét
•    egyszeri nagyobb anyagi ráfordítást igényel

5.    Egy kis lépcsőmatematika az asztalostól

Természetesen nem a megrendelő feladata, hogy lépcsőt tervezzen, de ha mégis szeretnénk némi ismeretet a témában, akkor dióhéjban az alábbiakat érdemes tudni. 

• Lépcsőfok szélességének meghatározása:60-64 cm (a járóvonalon mérve)
• Lépcsőfok magassága általános esetben 17 cm-nél, akadálymentes közlekedés esetében 15 cm-nél nagyobb nem lehet.
• Lakáson belül, vagy időszakos használatú épületben legfeljebb 20 cm lehet a lépcsőfok magassága.
• Közbenső pihenő mérete a lépcsőkar szélessége + 10 cm (minimum)
• Érkező pihenő mérete a lépcsőkar szélessége + 20 cm (minimum)
• Egyenes karú lépcső közbenső pihenője legalább 60 cm legyen
• A lépcső szabad belmagassága 220 cm
• További szabályok az OTÉK-ban

6.    Ha van lépcsőnk, akkor kell korlát is?

A korlát egyszerre biztonsági és dekorációs elem. Aminek a meglétét előírások szabályozzák. Egy kis ízelítő ebből: „azt a járófelületet, amelynek szintje a csatlakozó terepszintnél 0,80 m-nél magasabban van, legalább 0,95 m magas kiesést gátló korláttal vagy mellvédfallal kell határolni. A magasság legfeljebb 0,80 m-re csökkenthető, ha a korlát vagy a mellvédfal felső vízszintes lezárása (pl. könyöklője) legalább 0,30 m széles, vagy legalább ilyen biztonságot nyújtó, más megoldású stabil szerkezet.” Továbbá a korlátpálcák közötti távolságot 12cm-ben maximalizálja. Ez az a távolság, ahol egy kisgyermek sem tud kiesni a függőleges pálcák között.”

… és a dekorációs funkció?

Ha végignézzük az Interneten a korlátelemek lehetséges dizájnját, akkor látjuk, hogy szinte minden lakberendezési stílushoz találunk megfelelő kialakítást. Talán végezetül ez lehet még egy utolsó érv az asztalosok által ajánlott falépcsők mellett. 

7.    Gondoljuk tovább a „lépcsőkérdést” az asztalos segítségével!

Ha össze kellene foglalnunk a lépcsőrendelés „filozófiáját” ezek után, akkor talán az lenne a legfontosabb tanács, hogy ne sajnáljuk a helyet a lépcsőnktől. Ne akarjunk arra törekedni, hogy a lépcsőt minél kisebb helyre „zsugorítsuk be”, mert annak az lesz a következménye, hogy egy meredek, keskeny, kényelmetlen, nehézkesen használható lépcsőt kapunk. Inkább szövetkezzünk az asztalossal, és találjunk ki olyan megoldásokat, amik díszítik otthonunkat, vagy akár segítenek a kényelmes élet kialakításában.

Egy másik cikkünkben már foglalkoztunk a meglévő lépcsők ötletes kihasználásával. Ott a következőket ajánlottuk.

Ha a lépcsőnk szerkezete, kialakítása lehetővé teszi, és a rendelkezésünkre álló hely is elegendő, akkor érdemes a lépcső alatti teret is kihasználni. Az, hogy a lépcsőnk hol is található, meghatározhatja, hogy mire is használhatjuk. Ha a bejárat közelében van, akkor a kabátok, cipők tárolására alkalmas egyedi bútorral építhetjük be. Ha a konyha közelében található, akkor a száraz élelmiszerárunak lehet jó helye alatta, vagy beépíthetünk egy-két konyhagépet a lépcsőnk alá. De bármilyen más funkciót is betölthet, ez már tényleg a ház egyedi adottságaitól függ. A lényeg, hogy a beépített egyedi bútor anyaga, színe harmonizáljon a lépcsővel. Valamint fontos, hogy olyan egyedi bútort, esetleg funkciót válasszunk, amire tényleg alkalmas a lépcső alatti terület. Ha szükséges, már az ötletelés fázisában kérjük az asztalos segítségét.

Ha érdeklik ezek az ötletek, akkor kattintson ide!
Ha viszont inkább kérdezne az asztalosunktól, akkor egy kattintással itt megteheti.