Hányszor kerültünk már olyan helyzetbe, hogy kérdeznünk kellett a mesterünktől, akitől megrendeltünk vagy egy faablakot, vagy egy ajtót, vagy bármi mást, és nem tudtuk szakszerűen elmagyarázni, hogy mit is akarunk. De ez még a jobbik eset! Biztos hallottak már olyan történetet is, amikor a szakember akart a megrendelőtől valami döntést kicsikarni, de az már a kérdést sem értette. Ezeknek a helyzetnek az elkerülése végett most összeválogattunk szinte minden kifejezést, ami kell ahhoz, hogy a faablakok világában eligazodjunk megrendelés előtt vagy beépítés után. Legyen szó ablakszárnyról, árnyékolásról vagy akár a faablakok felületkezeléséről.  

Ablakpárkány: Az ablak külső vagy belső oldalához szerelve védi az ablak és az ablak fali nyílásának alsó területét.

Belső párkány: Az ablak belső felületére szerelt védő építési elem. Anyaga lehet fa, műanyag, fém, műkő, márvány.

Bukóablak: Fentről lefelé nyitható ablak. A legegyszerűbb ablaknyitási mód. Elsősorban kismérető ablakoknál alkalmazzák háztarási, vagy mellékhelységeknél.

Bukó-nyíló ablak: Fentről lefelé és oldalirányban egyaránt nyitható ablak, speciális vasalattal.

Edzett biztonsági üveg: A gyártás során alkalmazott speciális hőkezelési eljárásnak köszönhetően igen nagy teherbírású üveg.

Egyesített szárnyú ablak: Kettő részből állnak össze. Ezt a két részt általában csavaros kötéssel rögzítették egymáshoz.

Fix faablak: Olcsó, egyszerű, nem nyitható nyílászáró. Biztonsági üvegezés szükséges, ha felülete nagyobb 3 m²-nél. Portálok és üvegfalak esetében alkalmazható. Érdemes olyan helyeken alkalmazni ezt a faablaktípust, ahol a nyithatóság nem követelmény, vagy esetleg arra nincs is hely a térben.

Float: Nagy fényáteresztő képességű, víztiszta, sík üveglap.

Gerébtokos ablakok: Két ablakprofilt építettek be közvetlenül egymás mögé, amelyeket távtartóval láttak el. A Gerébtokos ablakoknak két főbb típusa létezik. Az egyik az egyrétegű, a másik pedig a kétrétegű nyílászáró.

Hőhídmentes profilok: A faanyagú nyílászárók - anyagukból kifolyólag - hőhídmentesek.

Katedrálüveg: Színes, mintás vagy homokfúvott üveg. Átlátszósága kicsi, ezért leginkább díszítésre használják.

Keskeny megjelenésű osztások: (Álosztóbordák) A jó minőségű hőszigetelő üvegek alkalmazása mellett is több lehetőség van kazettás jellegű ablakok készítésére. A keskeny díszosztóbordák elhelyezhetők: két oldalról a hőszigetelő üvegre ragasztva, az üvegtáblák között, üvegen kívül és belül egyaránt.

Laminált biztonsági üveg: Több rétegű, fóliázott, nagy terhelést elviselő üveg. Főként dobásálló és ütésálló változata kedvelt.

Külső párkány: Az ablak külső oldalára, a ház külső felületére szerelt építési elem, amely védi az ablak alsó szegélyét az időjárás viszontagságaitól.

Lágybevonatos üveg:Float üvegre nemesfém réteget visznek fel. Kiváló hőszigetelő képességű üveg.

Napvédő üveg: Float és színezett üvegből készül. Leggyakrabban zöld vagy valamilyen semleges színt kap.

Nyílászárók alkotóelemei: Három nagy csoportba sorolhatjuk a nyílászáró szerkezetek, így a faablakok elemeit: a profil, a vasalat. az üvegezés.

Nyíló faablak: Általában mindenféle nyílásban alkalmazható, természetesen bizonyos méretkorlátozások mellett! Hagyományos ablak, a szárnyak a helyiség belseje felé mozdulnak vízszintesen.

Nyitott szerkezetű árnyékoló: Ennél a kivitelnél a szerkezeti elemek,(tengely, kezelő szerv, textil) nincsenek elrejtve.
Akkor javasoljuk ezt az árnyékolót,  ha zárt, védett helyre (eresz alá, mély kávába) kell szerelni a rolót, esetleg egy előre kialakított tokba, szekrénybe helyezzük el. Nyitott szerkezetű árnyékolók kezelése általában külső. és manuális (kurblis), de a megfelelően vízmentes  helyen a motoros kezelés is lehetséges.

Pallótokos ablakok: Parasztházak ablaktípusa. két szárnnyal vannak ellátva. Az egyik szárny, amely kívülre esik, kifelé nyílik, a másik pedig befelé. Ez az ablaktípus rossz szigetelőhatással bír és a csapadékot sem képes teljes mértékben felfogni.

Parapetfal: A tetőtér magasítására épített ált 60cm-120 cm magas falszerkezet. Magassága meghatározza a tetőtérbe építhető ablakok és ajtók méretét.

Párkányfogadó: Az ablakszerkezet azon része, amely a párkány rögzítését segíti elő, illetve a szállítás során védi az ablakot. Az ablak alján lévő 3 cm-es műanyag elem.

Redőny: Legelterjedtebb külső árnyékoló. Beépített házas vagy tokos redőnyök a legelterjedtebb külső árnyékolók. A redőny mellett szól a jó hőszigetelő képesség (nyáron hűt, télen fűt), a hosszú élettartam, valamint az, hogy - megerősített változatában - a biztosítótársaságok által elfogadott betörésvédelmi eszközként is szolgál. Alkalmazásával az ajtó vagy az ablak lég- és fénymentesen lezárható, amellett, hogy bizonyos fokig a beszűrődő zajokat is tompítja.

Reflexiós üveg: Az üvegre ezüstös, fényvisszaverő fém-oxid réteget visznek fel, ezáltal az ablak csak az egyik oldalról lesz átlátható. Főleg utcafrontra néző ablakoknál használják fel ezt az üvegtípust.

Reluxa: Belső árnyékolási eszköz,  lamelláit úgynevezett termostop réteggel vonják be, mely visszafordítja a rá eső hőhullámokat. A hőszigetelő hatás akkor a legjobb, ha a lamellák domború oldala mindig a sugárzó hő irányába - nyáron az ablak, télen a szoba felé - néz.

Roletta: Átmenetet képez a külső és a belső árnyékolók között. Ide is, oda is felszerelhető, sőt két ablak között is alkalmazható. Alapvetően két fajtája terjedt el: a rugós hengerre tekeredő és a két mozgatósín közé szerelt (az ún. feszített vászon). Elvben ez utóbbival hézagmentesebb sötétítés érhető el, bár valójában a fény- és hő mentesítés szempontjából mindkettőnél a vászon szövetsűrűsége a meghatározó. Jó tudni, hogy az úgynevezett áttört vagy rácsszövettel felszerelt roletták - kitűnő fény- és hő visszaverő képességük mellett - biztosítják a helyiségek szabályozható természetes megvilágítását, szellőzését és az ablakon való kitekintés lehetőségét is.

Roló: Az ablak fölső részére szerelt rúdra felcsavarodó árnyékoló, belátást akadályozó textil-függöny. Belső és külső változata is ismert.

Sötétítőfüggöny: A legismertebb beltéri fényvédelmi eszköz. Előnye, hogy szakember nélkül is beszerezhető és felszerelhető, valamint, hogy mindennapos használata egyszerű. Alkalmazásával a terasz üvegajtajának árnyékolása is kényelmesen megoldható. Hátránya, hogy vele a szobába érkező fény mennyisége csak nagy léptékben változtatható, “finomhangolásra” nem alkalmas.

Szalagfüggöny: Lamellás belső árnyékoló, használatának talán legnagyobb előnye, hogy általa a helyiségbe jutó fény mennyisége pontosan beállítható, ezáltal az intimitás és a hőszabályozás a természetes fény teljes kizárása nélkül is megteremthető.

Színezett üveg: A gyártás során fémoxidot adnak az üveghez. Ennek hatására az üveg szürke, bronz, zöld vagy sötétkék színt kap. Árnyékolástechnikai szempontból lehet fontos alkalmazása.

Szúnyogháló: Az ablaktokba épített speciális háló, amely az ablak nyitása esetén megakadályozza a rovarok bejutását az épületbe.

Teschauer rendszerű ablakok: Panellakásokban alkalmazott ablaktípus, ilyen például a jól ismert forgóablak.

Tetősíkablak: Az épület tetőterébe, a tetőszerkezetbe építhető nyitható vagy fix ablak. Nyitásmódjától függően többféle tetősíkablakot is megkülönböztethetünk.

Tokosztott faablak: olyan esetekben alkalmazható, ahol buktatni kívánjuk a bal és jobb oldali szárnyat is vagy esetleg az ablaknál kisebb nyílószárnyat szeretnénk.

Tokozott árnyékoló: Tokozott árnyékolókból, rolókból lényegesen nagyobb a típusválaszték, mint nyitott társaiknál.
Ez annak köszönhető, hogy a mai modern elvárásoknak, és esztétikai kívánalmaknak ezek a tokos árnyékolók sokkal inkább megfelelnek.

Tömítőprofil: A nyílászárók belső peremében végigfutó műanyag vagy gumiprofil, amely az ablak hő- és hangszigetelését javítja.

Üvegházhatás: A napból érkező rövidhullámú infravörös sugarak gyakorlatilag akadály nélkül hatolnak át az üvegen, a belső térben levő tárgyakról visszaverődő hosszúhullámú sugarak viszont már képtelenek erre, így az energia “csapdába kerül”. Mivel a hőhullámok nem képesek kijutni, a helyiségben nyelődnek el, itt adják le energiájukat: melegítenek. Ez a jelenség játszódik le a napsütésnek kitett szobában is. Az árnyékolástechnikai berendezések hatékonysága jórészt attól függ, hogy milyen mértékben képesek visszaverni a nagy energiájú fénysugarakat, megakadályozva ezzel, hogy azok a védendő helyiség belső régióiba jussanak.

Üvegtartó lécek:Az üvegtartó lécek elsődleges feladata az üvegtáblák biztosítása, ugyanakkor nagy az esztétikai értékük is. Új építkezésekhez és felújításokhoz egyaránt választhatunk az adott háznak megfelelő stílusú lécekből. A tokprofilok, a szárnyprofilok és az üvegtartó lécek adják az ablak optikáját.

Váltószárnyas faablak: Ez a faablak olyan esetekben alkalmazható, ahol az erkélyajtó vagy az ablak nem kivitelezhető egyszárnyúra, tehát nagyobb nyílások esetében.

Vitrázs - Ablakkeretre erősített keskeny függöny.  

Vizes alapozó festék: Az egyenetlen felületű fa nyílászáró anyagok felületét lehet feltölteni, utána könnyen csiszolható, sima, póruszárt felületet kapunk. Az így előkészített fa nyílászáró szerkezet felületén a fedőbevonat szépen elterül.

Vizes alapozó lakk: a vékony lazúr felhordása kerül a készülő ablak vagy ajtó felületére. Az alapozó lakk használatával a fa nyílászáró szerkezetek tartóssága és felületi minősége nagyban javítható. Mivel színtelen nem okoz színeltérést az ajtó és ablak felületén.

Vizes alapú festékrendszer: Nem tartalmaz oldószert így festés alkalmával nem ártalmas az egészségre. A vizes alapú festékkel kezelt fa nyílászárók a későbbiek folyamán sem bocsájtanak ki magukból mérgező anyagot.

Vizes ápoló és felújító anyagok: Vizes festékkel festett faajtók és ablakok felületétének eredeti állapotát állíthatjuk helyre ezzel az anyaggal, akár házilag is, minimális munkabefektetés mellett.

Vizes előimpregnáló szer: a kezelt anyagot megóvja a gombák okozta elszíneződéstől és rovarok okozta károsodástól. Az így kezelt fa nyílászárók élettartalma nagyban növekszik.

Vizes fedőfesték: Ezek a festékek erősen pigmentáltak, így hosszú ideig biztosítanak védelmet a kültéri fa nyílászárók számára. Fedőfesték használatával festett faajtók és faablakok erezete nem látható vagy csak nagyon csekély mértékben.

Vizes fedőlazúr: A vastaglazúr rendszer fő komponense a 275 -300 mikron vastagságban felhordott festék legfőbb feladata a fa nyílászáró szerkezetének a megvédése. A fa ajtóra, ablakra felhordott fedőlazúr megfelelő karbantartás mellett hosszú ideig képes megvédeni a kültéri ajtókat és ablakokat az időjárás viszontagságaitól. A fa nyílászáróknak csak kiváló festékrendszerrel és nagyon jó technológiával lehet hosszan tartó védelmet biztosítani. Mivel vizes lazúrok oldószere a víz így e festékek felhasználásával hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez.
Vizes töltőalapozó: alkalmas, hogy a festendő fa ablak, ajtó pórusos felületét nagyon jól kitöltse. A megszáradt bevonat jól csiszolható, és kitűnő alapot, biztosit a végleges festés előtt álló fa nyílászáró számára. A vizes töltő alapozót fedő festett fa nyílászárók esetében használják.

Vizes vékonylazúr: Megadja a faajtó, faablak alapszínét. Csak megfelelő mennyiségű színezéket tartalmazó vékonylazúr biztosit megfelelő szűrőhatást a nap káros UV-sugaraival szemben. Ügyelnünk kel a fa nyílászáró minden esetben kellően el legyen látva az UV elleni sugárzással szemben.

Vízzárás: A vízzárás a nyílászáró azon tulajdonsága, amely megmutatja, hogy a faablak milyen mértékben képes a külső nedvességet kizárni a belső helységekből. A régi fa ablakok vízzárása csekély a mai modern ablakokéhoz képest.

Zsanér - Csuklópánt, csuklós ajtó-, ablakpánt.

Ha nem találja azt a szakkifejezést, amit keres, kattintson ide, és nézze meg faipari kislexikonunkban!