Mielőtt ajtókat, ablakokat választunk az építkezés vagy a felújítás során, rengeteg helyen „megfordulunk”, hogy információkat szerezzünk be: böngészünk az interneten, felhívjuk szakember ismerőseinket, megtárgyaljuk a szomszéddal, hogy ő hogy járt.  Mindenkinek van legalább egy rémtörténete, amely a 9 tévhit egyikéből fakad.

A hőszigetelés csapdája

Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a fa nem jó hő- illetve hangszigetelő. Ez egy bődületes tévhit, hiszen a modern technikai lehetőségeknek köszönhetően a fa nyílászárók is ugyanolyan tökéletesen funkcionálnak, mint a műanyagból készült ablakok és ajtók, és ezt ma már egzakt módon igazolni is lehet. Sőt mi faablak-pártiak sokkal szebbnek, természetesebbnek, egészségesebbnek látjuk, érezzük a fanyílászárókat.   

A másik tévhite ezzel kapcsolatban, hogy a nyílászárók kiválasztásánál a fő mérték a profilon belüli kamrák száma. Nem! Sokkal fontosabb a szigetelési érték.
A szigetelési értéket két nagyon fontos tényező adja,

• a keret (Uw érték) és
• a benne lévő üveg (Ug érték) hőátbocsátási tényezője.

Ennek a két számnak közel azonosnak és minél kisebbnek kell lennie! (Tehát, minél kisebb ez a szám, annál kevesebb hőt ereszt át a nyílászáró kerete és üvege.) Korábban már írtunk erről a bejárati ajtók kiválasztásánál is. 

Jelenleg Magyarországon a javasolt U érték üvegezett homlokzati nyílászáró esetében: 1,15. A nem üvegezett bejárati ajtó esetében 1,45. Természetesen ettől az értéktől „lehetünk jobbak”!

A faablak és a faajtó vetemedik

Ez egy régi beidegződés, aminek okairól ebben a cikkben olvashatsz: Mit várhatunk el a bejárati ajtónktól? Azt azonban tudnod kell, hogy ha megfelelő az alapanyag, a fa nem fog vetemedni! A Fa-Héj Kft-nél a vetemedés kivédése érdekében légszáraz faanyaggal dolgozunk, illetve hossztoldott, rétegragasztott szerkezetekből gyártunk nyílászárót. Pont azért, hogy a görbülést kiküszöböljük!

Tévhit a betörésvédelemről

A leggyakoribb tévhit magával a betöréssel kapcsolatban az, hogy a betörések csak sötétben történhetnek meg. A legtöbb betörés azonban délelőtt 11 óra és délután három óra között történik, ami logikus, hiszen ebben a napszakban a legtöbb lakás üresen áll. Tehát ezt figyelembe véve kell a lakás, a ház betörésvédelmét kialakítani, a faablakokat, bejárati ajtókat a környéknek, a háznak, az életritmusunknak, az egyéb betörésvédelmi eszközeinknek megfelelően felszerelni.

A másik óriási tévhit a lakosság körében, hogy a betörők a kicsi, eldugott részeket keresik egy házon, ahol behatolhatnak, holott a behatolás leggyakoribb helye a bejárati ajtó és az ahhoz legközelebb lévő ablak. Hozzá kell tenni, hogy az ablak csak akkor megfelelő bejárati lehetőség a számukra, ha az nyitva marad, hiszen az üveg betörése igen nagy zajjal jár. Ezt pedig még a betörők sem kockáztathatják meg, ugyebár. Nem beszélve arról, hogy a keltett zaj miatt csak 1-2 percük lenne kifosztani a lakást. De ezt hagyjuk is, a lényeg a következő:

Egy családi ház fő- vagy mellékbejárati ajtaját olyan mértékben érdemes védeni, hogy az alkalmi és besurranó tolvajokkal szemben hatásos legyen, betörés esetén megakadályozza a gyors behatolást. Minden betörésvédelemmel foglalkozó cég azon a véleményen van, hogy az elektronika (lakásriasztó) riaszt, a mechanikai védelem, a bejárati ajtó hátráltatja a betörőt! A kettő együttes alkalmazása biztosítja a megfelelő védelmet.

A betörésvédelem tehát nem azt jelenti, hogy felszerelünk még egy plusz zárat. Ez egy komplex kérdéskör, hiszen a „biztonsági bejárati ajtónak” jól körülhatárolt követelményei vannak:

 
•    Magyar Biztosítói Szövetség (MABISZ) által elfogadott minimum 3 perces áttörésgátlás;
•    legalább 3 (egymástól minimum 30 cm-re lévő) reteszelési pontos záródás;
•    lehetőleg minél több oldalon záródó ajtólap;
•    biztonsági zárbetét;
•    mechanikai védelemmel ellátott zárbetét;
•    ajtólapban elhelyezett acélmerevítés;
•    az ajtó, tokból történő kiemelése elleni védelemmel ellátott zsanérok.
 
Éppen ezért a fiúkkal minden bejárati ajtóba több ponton záródó zárat rakunk, és minden esetben fúrásbiztos betétet alkalmazunk.

 A faajtók nagyon drágák

Nyílászárós berkekben terjesztett tévhit, hogy a fa nyílászárók ára durván duplája a műanyag nyílászárókénak. Ha egy  gyengébb minőségű műanyagablak, műanyagajtó árát és egy borovifenyőből készült ablak, ajtó árát nézzük, valóban van különbség a két termék között. Azonban a borovifenyőből készült bejárati ajtók minősége eleve magasabb minőségi osztályt is jelent. Ha egy hasonló, vagy megközelítőleg hasonló mechanikai tulajdonságokkal rendelkező műanyagajtóval hasonlítanánk össze, akkor versenyképesebb lenne a faajtó! Natúr, felületkezelés nélküli állapotban levő, első osztályú alapanyagból készült, magyar vagy német zárakkal szerelt fa bejárati ajtókat hasonló áron tudunk megvásárolni, mint egy fehér műanyag ajtót!

Tévhit a penészről

Sokan gondolják, hogy a penészesedésért kizárólag a műanyag nyílászárók a felelősek, és a hagyományos ablakoknál ilyen soha nem fordulhat elő. Ez nem igaz! Az ablakokon kívül sok más oka is lehet a penész kialakulásának.  A penészesedésért új építésű lakás esetén sok esetben az a felelős tényező, hogy túl korán építik be a nyílászárót, azaz az épület, a falak még nincsenek kiszáradva. Tehát járhatunk úgy, hogy faablakunk, faajtónk van, de a nedves, hőhidas fal miatt penészünk is keletkezik.

Ami biztos: a penészesedésért minden esetben a szellőztetés hiánya és a hideg felületek a felelősek. A szellőztetés hiánya ugyanis az épület szerkezetében (az ún. hőhidakban) és az ablakfelületeken is páralecsapódást eredményez. De míg a pára elkerülhetetlen, a penészesedés megelőzhető: szellőztessünk rendszeresen és fontoljuk meg beépített szellőzők használatát is.  

Tévhit a szabványméretekről

Sokan feltétlenül szabványos faajtót vagy faablakot szeretnének, hogy ne kelljen felárat fizetniük az egyedi méretért. Magyar szabvány azonban gyakorlatilag már nincs is, hiába ez él a köztudatban: a beltéri ajtóknál a 65, 75, 90 és 100 cm szélesség, míg magasságot tekintve a 210 cm szokott lenni a falnyílás mérete.  (Lényeges, hogy ebben a rendszerben mindenkor a falnyílás mérete a mérvadó!)

Az árazásban viszont a méretnek semmiféle szerepe nincs. Kérjenek árajánlatot, és látni fogják, hogy a felhasznált anyag és a ráfordított munka határozza meg az árat.

Az árnyékolók gátolják a helyiség felmelegedését

Még élnek azok a tévhitek, hogy az ablakon belül elhelyezkedő árnyékolók csökkentik a helyiség felmelegedését. Az igaz, hogy közvetlenül nem süt ránk a nap és ezzel egy adott esetben kellemetlen jelenségtől megóvtuk magunkat, de az a meleg, ami az üvegen már bejött, bent is marad.

A legjobb megoldás tehát mindenképp az, ha a napsugarakat már a hőszigetelő üvegen kívül visszaverjük külső árnyékolóval, mint pl. redőny, állítható lamellás árnyékoló vagy pvászonárnyékoló.


Ha lenne még kérdésed a témával vagy más asztalosmunkával kapcsolatban, kérdezz bátran! Csak egy kattintás ide!