Ha azt hallod, fűrészáru, több minden is eszedbe juthat. De vajon a bütü is? Nem, nem elírás, nem betűt akartunk mondani, valóban a bütü lesz ma a téma. Illetve ezen belül egy kis asztalos gyorstalpaló. De ne ijedj meg, ma sem fogjuk magunkat meghazudtolni.

Mindenesetre kezdjük azzal, hogy mi is az a fűrészáru. Logikusan lehetnének a fűrészek is, de arról itt már írtunk egy horrorisztikusat, tehát kizárásos alapon maradnak a faanyagok. A fűrészáruk ugyanis rönkből előállított fatermékek, amelyek többfélék is lehetnek. Attól függően, hogy hogyan fűrészelünk, beszélhetünk

• deszkáról,
• pallóról,
• gerendáról,
• lécről,
• zárlécről és így tovább.

A palló végén is van bütü

A pallóról elég azt tudnod, hogy logikusan nem az Árpád-kori kárpátaljai településre gondolhatunk az asztalos blogunkon, hanem egy deszkaszálra, amely általában 5-10 cm vastag, minimum 10 cm széles, és olyan hosszú (lehet akár 6 méteres is), hogy jó legyen padlónak. Nem véletlenül hívják így. Az más kérdés, hogy ezeket a pallókat inkább a kőművesek használják az állványzatoknál, de tény, hogy régen pallóból készültek

• a gyaloghidak,
• a járdák (!),
• illetve pallónak hívtak/unk minden olyan járófelüleletet, amelyet még burkolattal borítunk (szőnyeggel, kőlapokkal stb.)

A gerendáknak, léceknek most nem szentelnénk extra sorokat, hiszen megígértük, hogy fő témánk a bütü lesz. Hidd el, szeretni fogod.

Mi az a bütü?

A bütü az a szépség, amelyen meg tudod számolni, hány éves is a fa. De hogy rendes asztalosszakember módjára ismertessük a fogalmat, szó szerint idézzük azt:

„A bütü a fa szálirányára merőlegesen vágott felülete, metszete.” Az erdészetben úgy mondják, „a fa korong alakú vágásfelülete, átlója”. A faipari keretkötésekben pedig „az átmenő csap azon felülete, amelyik kilátszik a réses anyag túloldalán”.

Ugye, hogy egyszerűbb, ha inkább a saját szavainkkal magyarázunk? De legalább már tudod, mi az a bütü, még ha a fenti keretkötés szakszóval be is zavartunk egy kicsit. Nekünk viszont ez alap, hiszen a keretkötést gyakran alkalmazzuk a nyílászáróknál, mert ez a leggyakoribb illesztési megoldás.

A keretkötés ugyanis

• könnyű
• anyagtakarékos
• és változatos formájú (sarokkötés, T-kötés vagy keresztkötés is lehet)

De visszatérve a bütüre, mondunk még pár érdekességet.

Bütü még egyszer

A bütüt tehát akkor látod, amikor ki- vagy levágják a fát, a fadarabot. A bütü így lehet egy botnak, gerendának, vagy akár a szekérrúdnak is a vége, nálunk viszont – ne feledd – a fa belső szerkezetének vizsgálata érdekében készített keresztmetszet. A bütüt azért szeretjük, mert egyrészt szép és mint ilyen, a megmunkálásnál akár esztétikai szerepe is lehet. Másrészt mert a bütü sarkot is jelent, és milyen jól hangzik már a fociban, hogy bütürúgás jön, szöglet helyett, nem? (Erdélyben van, ahol így mondják...)

Bizony, mi ilyet is tanultunk annak idején az asztalosiskolában. Ahogy a késlépést is, de az már egy másik érdekes téma. Ha szeretnéd, egyszer arról is írunk majd.

Ha pedig inkább gyakorlatban kellenénk, nézd meg a szolgáltatásainkat és kérj egyedi árajánlatot tőlünk.