A kalapács egy tipikusan magától értetődő szerszám. Szerintünk soha senki sem gondolkozik el a létjogosultságán. A kalapács mindenki életének a szerves része, minden háztartásban megtalálható, és már „nemesítve” is van. Nem, nem olvastál félre. Vannak külön női kalapácsok is. Kicsik, „csinosak”, könnyűek.

És persze ott vannak a nehezebb szerszámok is, a súlyosabb kalapácsok. No meg az sem mindegy, miből készülnek.

A kalapács fajtái

Anyagukat tekintve többféle kalapács érhető el az üzletekben:

• fanyelű (somból, fenyőből, kőrisből, hickoryból, akácból)
• fémnyelű
• üvegszálas nyelű
• műanyagnyelű

Ha a kalapácsfejet nézzük, akkor vannak

• mágneses fejű,
• rézfejű,
• ólomfejű,
• fafejű,
• gumifejű és
• műanyagfejű kalapácsok is.

De már a készítésük alapján is megkülönböztetjük, hogy

• egybe épített (a fémnyelűek ilyenek) vagy
• két darabból álló kalapácsról beszélünk-e.

Az pedig, hogy melyik szakma képviselői használják, szintén további csoportosítást tesz lehetővé.

Kalapácsok a különböző szakmákban

Nem fogjuk tudni felsorolni az összeset, mert míg az ősemberek csak kőbaltát, szakócát használtak, amelyek a kalapács elődjei voltak, addig ma már rengetegféle kalapács van.

Mást használnak az ácsok, mást mi, asztalosok, és mást a bírók vagy az orvosok is. Bizony, nekik is van kalapácsuk. És ha már itt járunk, a konyhában is használunk „kalapácsot” a klopfoláshoz, igaz? De akkor nézzük meg, milyen kalapácsokkal is találkozhatunk manapság.

Vannak tehát

• háztartási-,
• lakatos-,
• bádogos-,
• kovács-,
• asztalos-,
• cipész-,
• ötvös-,
• szobrász-
• kőműves-
• és ácskalapácsok.

Ezek alapján pedig létezik

• nyelezett,
• szeghúzó,
• palázó,
• gipszkarton,
• kőtörő, (amilyen a pörölyfejű is)
• szeghúzós,
• üvegező,
• illesztő és
• vakolat leverő kalapács.

Samu, a nagybetűs Kalapács

Van azonban egy nagy-nagy kedvencünk. Szó szerint is nagy. Ő pedig Samu. Talán ismered. Nem lehet pontosan tudni, hogy miért hívják épp Samunak ezt a 10 kilós (vagy még több) kalapácsot, mi azonban a következőre gondolunk.

Magyarországon divat volt, hogy a legnagyobb, legnehezebb, akár 5 mázsás bikákat Samunak nevezték. Ez volt a leggyakoribb bikanév. És mivel ez a kalapács is nehéz, súlyos, gyanítjuk, innen kapta a nevét.

Erre enged következtetni az a tény is, hogy például a németek Matadornak nevezik. (Dunántúlon pedig nemes egyszerűséggel Népszavának.)

Mire jó a Samu?

A Samu eredetileg kőtörő kalapács volt, a bányákban használták, használják. A kovácsok viszont egyengető kalapács gyanánt dolgoztak vele: amikor ketten alakították a fegyvereket, a szerszámokat az üllőn, akkor Samuval ütöttek mindig másodiknak, vagyis azzal simították el a formáló ütés nyomát.

Ma legtöbbször falbontáshoz használjuk, felújításoknál.

Az biztos, hogy nagyon férfias szerszám, mi kifejezetten szeretjük.  Akkor is, ha az asztalos szakmában is csúcsminőségű gépekkel dolgozhatunk. Mert a kalapács, az igazi, az eredeti, örök.