Azon gondolkodtunk, hogy annyi mindenről szó esett már nálunk: bútorokról, nyílászárókról, faanyagokról, dizájnról, de mindennek az összetartóerejéről még egyszer sem. Pedig enélkül az apróság nélkül minden összedőlne, mint a kártyavár. Ennyire erős a szeg, vagy ahogy a köznyelv hívja, a szög.
Szeg a szólás-mondásokban
Elsőként be is ugrott a Szeget szeggel című Petőfi vers, és így végre utána is néztünk, mit jelent ez a kifejezés. Hiszen mi csak dolgozunk a szeggel, végezzük a munkánkat, nem mindig érünk rá szólásokat megfejteni. De ez kifejezetten érdekes felfedezés volt.
A szeget szeggel tulajdonképpen annyit jelent, hogy mértéket mértékkel, vagyis hogy mindenki csak azt kapja, amit megérdemel, tehát az igazságosság szólása ez. Mi legalábbis így értelmezzük. Az igazságosság pedig nagyon fontos szeggel vagy anélkül is.
Természetesen még rengeteg szólás-mondásban megtalálhatjuk a szeget, ezért aztán tényleg elkezdett bennünket foglalkoztatni, honnan is való ez az eszköz.
Fontos-e a szeg eredete?
Azt természetesen tudjuk, hogy többféle van, kezdve a faszegtől a vasszegen át az acélszegig. Sőt, ha már itt járunk, van ugye Jancsiszög, ácskapocs, gombostű (!) és rajzszög is a világon. De az eredetének még sosem néztünk utána, pedig napi szinten dolgozunk vele, és időnként jól meg is sérülünk miatta. (Talán épp ezért ugrott be az a Petőfi vers, amelyben jól elverik a körtetolvaj gyereket. Vagy csak ebben a kánikulában egyszerűen jólesne egy kis friss gyümölcs? Sose fogjuk megtudni. Úgy látszik, az asztalos agya már csak így működik.)
De nézzük, mit is kell tudnunk a szegről.
A szegek története
A Wikipédia szerint „Az első szegeket feltehetően az ókori Rómában is ismerték és készítették. A Bibliában is fennmaradt egy utalás a Salamon templomának felépítéséhez szükséges szegek elkészítéséhez vas alapanyag biztosítására.
A 18. századig a szegeket kézzel készítették a kovácsok (vagy szegkovácsok), egy másik mesterember pedig a szeg kialakításához szükséges, egyenlő hosszúságú vastömböket készítette. (…) Ma a vágott szegeket egy lapos acéllemezből vágja ki a gép, míg a drótszeget acélszálból húzzák.”
Ez az ősrégi eszköz anyagának erősségét és rendeltetését tekintve tehát nagyon sokféle lehet. A vas megjelenéséig faszegeket használtak elődeink, de már régen is többfélét. Amikor pedig a vas hódító útjára indult, nem volt megállás a szegek életében.
Szegek régen és ma
Csak az érdekesség kedvéért felsorolunk pár szegfajtát régről és máról:
- derékszeg
- járomszeg
- koporsószeg
- zsindelyszeg
- lécszeg
- sínszeg
- patkószeg
- kerékszeg
- rúdszeg
- tengelyszeg
- foglaló szeg
- sas-szeg
- kalapos szeg, illetve
- huzalszeg
- harangszeg
- bognárszeg
- szalagszeg
- kartácsszeg
- vasalatszeg
- zárszeg
És hidd el, ez még nem az összes. Ráadásul alakjuk, formájuk, hornyolásuk, csavarásuk stb. szerint is lehet őket csoportosítani (hengeres, kúpos, hasított), de ebbe még nekünk is belefájdul a fejünk.
A szeg ereje
Ugyanakkor mégis csodálatos, hogy ez a pici eszköz milyen erővel bír. Belevered a falba, megtart egy nehéz képet. Összeszegelsz pár fahasábot, megáll az asztal és még el is bírja a rápakolt súlyokat. Belerobbantod a betonba és nem dől össze az épület. Ilyenkor mindig csak arra gondolunk, hogy a legkisebbet is meg kell becsülni. Főleg, ha annak ekkora összetartó ereje van. Mi, asztalosok is így vagyunk valahol. Összetartunk, bárhol is legyünk. Nekünk a szakmánk a saját szegünk.
