Nagyon szeretjük a bútorokat. Tudom, ezzel most nem mondtunk újat, hiszen asztalosok vagyunk. Az asztalos pedig – már aki szívből az – tényleg szereti a munkáját. Mi pedig nagyon is. A mai asztalosok ugyan nemcsak bútorokkal foglalkoznak, mint annak idején, hanem mindennel, ami fából elkészíthető. Mindenesetre ma mégis egy bútordarabról hoztunk neked érdekességeket. A sublódról. Vagy sublót, suplód, suplat, kaszten, kaszni, kaszli. Tudod, mire gondolunk?

Na jó, eláruljuk, a komódra. Igen, arra az alacsony fiókos szekrényre, amely nem is olyan régi bútordarab, mint a dédi. (Bocs, ezt muszáj volt.)

Az első komódok

A komód egy tárolóbútor. Na, ezzel sem mondtunk most semmi újat, de azzal talán már igen, hogy évszázadokig sokkal kedveltebb volt, mint a szekrény. Bizony, a ma ismert szekrények nagyon nehezen honosodtak meg, főleg nálunk, Magyarországon. A komódok viszont villámgyorsan az élre törtek Európában.

Az első komódok a ládákat váltották fel, mert azok igen nehezek voltak és még véletlenül sem praktikusak. Ahhoz ugyanis, hogy egy ládában bármit is megtalálj, rendszerint mindent fel kell benne túrni. De az ember leleményes, és hamar rájött, hogy fiókokkal többre megy.

Először a parasztok használtak szép festéssel díszített komódokat (folytatva a „tulipános láda” hagyományát), mégpedig a 17-18. században. Hazánkban azonban csak Petőfiék idejében terjedt el a használata.

Innentől kezdve benne tartották

• a menyasszonyi kelengyét,
• a ruhaneműket és
• a törölközőket is,

a tetejét pedig terítővel letakarva használták emléktárgyak, ünnepi étkészletek tárolására.

A komódok elődei

A komód kifejezetten kényelmi szempontokat szolgált a tárolásban, nem véletlenül kapta ezt a nevet. A komód szó ugyanis a francia „commode“ és a latin „commodus“ szavakból eredeztethető, amely „kényelmes”-t jelent. Mi a németektől vettük át ezt a kifejezést, és a fent említett tájnyelvi szavakat is nagyrészt felváltottuk vele.

Többféle komód létezett és létezik a mai napig:

• Az előkelőbb hölgyek öltözőszobájában sokfiókos tároló volt, ahol a fiókok egy-egy hétköznapnak voltak fenntartva. Eszerint mindegyikben az aznapra szánt viselet pihent. Azt hiszem, korunk hölgyei ma bajban lennének egy ilyen ruhatárolóval.
• A komódok elődje a sekrestyésszekrény volt, amely elsősorban a paramentumok tálalására szolgált. A legrégibb fennmaradt ilyen bútor 1571-re datálható, és ma Bécsben tekinthető meg.
• A későközépkorban megszámlálhatatlan ilyen fiókosszekrényt építettek az asztalosok egymáshoz a templomokban, amely igen lenyűgöző látványt nyújtott.
• A későbbi tálalószekrények is komódok voltak tulajdonképpen, és szintén több fiókból, sőt titkos rekeszből is álltak.
• Az archiválószekrények szintén a komódok elődjeinek számítanak, és egyszerűen fantasztikusan néztek ki. Eredetileg csak polcokból álltak, amelyeket aztán egy ajtóval takartak el a kíváncsi szemek elől. Ez az ajtó lenyitva asztallapként is funkcionált, mint ahogy azt a fenti képen is láthatod. 

A mai kor komódja

Nagyon hosszan sorolhatnánk még a komódfajtákat, de nem célunk a teljes történelem áttekintése (bár kifejezetten izgalmas lenne).

Inkább csak arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy mennyi lehetőséget rejt magában ez a különleges és napjainkban újra népszerű bútor.

A mai komódok persze már teljesen máshogy néznek ki, viszont funkciójuk megmaradt. Igaz ugyan, hogy anno szinte csak a nappaliban láthattunk komódot, ma viszont már bármelyik helyiségben elképzelhető a fürdőszobától kezdve a konyhán át a hálószobáig.

Ha otthonodban még nincs, vagy nincs elég, csak szólj bátran: bármikor elkészítjük neked a legmodernebb komódot.