Mindig veszélyes, ha a férfiak és a nők közötti különbségek kerülnek terítékre. Mi most mégis bevállaljuk, hiszen nőnap lévén külön apropója is van. És hogy hogy jön ide az asztalosság? Na, pont ez az, amely miatt igazi hőstett a témáról írni.

Jól sejted, arról lesz szó, van-e helye a nőknek olyan férfias szakmákban, mint például az asztalosság. Egyáltalán tényleg meg lehet-e különböztetni még férfi és női szakmákat?

Hogy régen ez evidens volt, az nem kérdés. Egy 1955-ös könyvben külön fejezetet szenteltek még annak is, hogyan viselkedjen a nő , amikor a ház ura hazatér a fárasztó munkából. Megszokott volt az a felállás, hogy a nő „csak” a gyerekekkel és a házimunkával foglalkozik, míg a férfi a család ellátásól gondoskodik. Természetesen nem krumplifőzelékkel, hanem a rávalóval.

Azt vettük észre, hogy ez a tendencia - ha nem is ennyire erősen - , de mintha kezdene visszatérni. Magyarországon a nők a többi országhoz képest sokáig maradnak otthon a kicsikkel, és egyre többen gondolják úgy, hogy nem is mennének vissza dolgozni. Inkább otthon kezdenek bele valami vállalkozásba, vagy a férjük mellé szegődnek „női munkára”.

Bárhogy is döntsenek, hisszük, mi férfiak nélkülük semmire sem mennénk. Mert bár jó apukák tudunk lenni, a férfiasságunkat a belénk kódolt természetünk alapján nem feltétlenül ezen keresztül akarjuk megmutatni. Az asztalos szakma pedig az egyik legjobb lehetőség erre.

Mit kíván a férfitől az asztalos szakma?

• Elsősorban erőt,
• jó fizikumot,
• állóképességet,
• kézügyességet,
• precizitást,
• jó számolási készséget,
• alkotókészséget,
• rajzkészséget.

Ezek olyan tulajdonságok, amelyekkel bármelyik nő rendelkezhet és rendelkezik is. Németországban van is egy olyan műhely, ahol feminista nők készítenek bútorokat. Ugyanakkor hisszük, hogy csak kevés nő vágyik arra, hogy így mutassa meg az erősségeit.

A nő finom teremtmény, gyönyörű, kedves, melegséget sugárzó, aki nagyon erős is. De nem elsősorban fizikumában, hanem lelki erejében. Szerintem nincs férfi, aki ez utóbbit elvitathatná. Mi az asztalosműhely pástján vagyunk urak, a nők viszont az egész életünket, létünket alapozzák meg.

Nők és férfiak az asztalosok között

Meggyőződésünk, hogy vannak olyan területek az életben, ahol a nők lényükből és lényegükből adódóan sokkal otthonosabban mozognak. De azt is be kell látni, hogy nekünk, férfiaknak is megvan a saját világunk.

Hogy néha-néha átvándorlunk a női oldalra, vagy a hölgyek a férfiak territóriumára, előfordul, sőt természetes. Tiszteletreméltó nőkről olvashatunk, akik az asztalos szakmát választották és csodásan képviselik is. Mi is szívesen látnánk még több nőt az asztalosok között, de el kell fogadnunk, hogy ez inkább férfias szakma. Ha viszont így van, akkor mi tényleg beleadunk apait-anyait.

Egy dolgot azonban mindig szem előtt tartunk. Azt, hogy a munkáink, a faajtók, faablakok, egyedi bútorok mindenki tetszését elnyerjék: férfiakét és nőként egyaránt.

Hiszen együtt élve tudunk csak igazán boldogok lenni. Ehhez pedig jó, ha van egy csodálatos bútorokkal berendezett meleg otthonunk. Lehetőleg fából, mert nemcsak a szakmánk nemi összetétele természetes, hanem a fa is.