Végre itt a tavasz, ami – ha hiszitek, ha nem - minket, asztalosokat is érint és megérint. Sokat írtunk már arról, hogy a természet milyen fontos az életünkben, nem beszélve a fáról, amelyek mindennapjaink része. A tavasz ugyanakkor a kerti munkák időszaka is, és erről eszünkbe jutott a gyalu. Most biztos egy kicsit furcsán nézel, de mindjárt elmagyarázom.

Mi, férfiak sokszor megkapjuk, hogy nem segítünk a házimunkában, a mosásban, a főzésben, ami – valljuk be - általában így is van. Viszont ha nagyon akarjuk, hasonló munkát mi is végzünk az asztalosműhelyben. Kezded már érteni?

Igen, a gyaluval, ami nem más, mint egy remek hámozó kés. A nők krumplit pucolnak, mi pedig a fát gyaluljuk simára. Egyértelmű, nem? És hogy miért éppen a gyaluról szeretnénk beszélni? Mert ez az egyik kedvenc asztalosszerszámunk. Ennyire sokféle, sokoldalú eszköz kevés van a földön. Ráadásul ő a legfiatalabb az összes asztalosszerszám közül, így különösen közel áll a szívünkhöz. Tudod, a legkisebb királyfi esete. Még ha 2500 éves is…

A gyalu születése

A gyalut sokáig nem ismerte az ember. Az ősemberek eleve nem, de még az egyiptomiak sem. Pedig korabeli csodálatos famunkáikat elnézve ez hihetetlennek tűnik. Gyalu nélkül viszont nagyon körülményes volt a munka, a favájás. Sokáig egy fatörzsből faragták ki a csónakokat és a teknőket is. El sem lehet képzelni, gyalu nélkül mekkora munka lehetett ez. Viszont ahogy fejlődött a fafeldolgozás, a bútorkészítés, ahogy nőttek az emberek igényei, úgy lett szükség egyre több és újabb szerszámokra. A gyalut végül a görögök találták fel – mint írtuk, 2500 éve - Pompei városában.

A gyalu megszületése aztán új lehetőségeket adott az embereknek. A rómaiak persze ezt is a „maguk képére formálták”, majd továbbfejlesztették. Ennek köszönhetően ma ott tartunk, hogy rengeteg kézi gyalufajtát használhatunk.

1.  A gyalutok készülhet keményfából esetleg vasból.
2. A talpa fából, vasból, csontból.
3. A gyalukés pedig lehet egyenes, íves, tört élű, vagy vegyesen összeállított.
4. Továbbá létezik egyszerű és fedővassal ellátott gyalu is.

Ez az alap, de nem minden, mert működés és feladat szerint is számos gyalufajtát különböztethetünk meg.

A kézi gyalu fajtái

Vagyis van

• nagyoló gyalu
• simítógyalu
• fedővasú gyalu
• párkánygyalu
• fogas gyalu
• szántalpú gyalu
• fenékgyalu
• alj- vagy sáncgyalu
• eresztvényes gyalu
• falazatgyalu
• lemezelő gyalu
• tapaszalj-gyalu
• gyújtószálka-gyalu (Rómer-féle gyalu, magyar találmány)
• csöves gyalu
• tollszár-gyalu
• skatulyaforgács-gyalu
• talpkéreg-gyalu

és olyan gyaluk is, amelyeket nem az asztalosok használnak. (A kádárok például 11 félét!)

Hát nem lenyűgöző?

Gyalu az asztalosműhelyben

Sajnos nem ismerünk minden gyalut „személyesen”, és nem is láttuk még az összes létezőt, de tervezzük a nagy találkozást. Létezik ugyanis egy gyalumúzeum, amelyet előbb vagy utóbb fel szeretnénk keresni. Közel 15.000 régi asztalosszerszám van benne, amelynek majdnem a fele gyalu!

Tudod, a gyalu egy olyan szerszám, amellyel munka közben átéled a varázslatot. Csodálatos látni és érezni, ahogy a faanyag letisztul, kisimul, ahogy a kezed alatt selymessé válik.

Bár az asztalosműhelyünkben gyalugépekkel dolgozunk, a fa átalakulása így is magával ragadó.

De nem is fokoznánk tovább. Biztosan elfáradtál ennyi gyalutól. Sőt, annyiszor leírtuk ma ezt a szót, hogy ha alsós kisiskolásként nem tanultad volna meg, mostanra már biztosan tudod: a gyalut rövid u-val írjuk. Emlékszel? Alku, anyu, apu, áru, bábu, batyu, daru, falu, gyalu...